Köles béles

A Köles béles a Lakodalmi béleshez némileg hasonló, de a nyers tésztát a kenőlék rákenése után csak egyszer kell hajtani és így is megjelenik a tészta levelessége. Másrészt a Lakodalmi béles formázása inkább csúcsformázással készül, míg a köles bélesnél a négyzet töltelékezése után a négy sarkát egymásra hajtjuk, hasonlóan a kőtt béleshez.

A tészta elkészítése: A lisztet a zsírral, tojással, tejföllel, sóval összegyúrjuk, téglalap formájúra kinyújtjuk. A kenőlékhez a zsírt felolvasztjuk, belekeverjük a lisztet, mellyel megkenjük a kinyújtott tésztát. Összehajtogatjuk és legalább 30 percre vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük.

Töltelék: A hántolt kölest átmossuk, majd tejben cukor, vaníliás cukor, és fahéj hozzáadásával megfőzzük.

A hűtött tésztát, lisztezett deszkán kinyújtjuk és 8x8 cm – re vágjuk. A tölteléket a tészta közepére tesszük, a négy sarkát egymásra hajtjuk.

A Magyar Néprajz IV. kötetében olvashatunk a bélesről, annak is különböző változatairól. A parasztgazdák a napszámosok ellátására kenyérsütéskor kelesztetlen bélest úgynevezett régi paraszt bélest sütöttek. Az egyszerűbb régi paraszt béles tésztáját lisztel, tojással, zsírral, tejföllel gyúrták. 19. sz- ban főként az Alföldön a béles tölteléke a köles volt. A különböző tájegységekben túró, káposzta, mák, lekvár, dió, töltelék is kedvelt volt. A köles Fényes Elek írásából is ismerté vált:” a kása kedvelt eledele lévén a köznépnek, e végből köles mindenütt bőven vettetik”

    A „Köles béles” megyénk számos  településén, köztük Hajdúböszörményben, Debrecenben, Szovátán, Hajdúnánáson is ismert, kedvelt tészta-féle volt. Egy hajdúböszörményi család receptfüzetében találkoztunk e sütemény leírásával; de a Köles béles idős háziasszonyok visszaemlékezésében is él. Több visszaemlékező elmondta, hogy a családi gazdaságukban a köles az egyik kedvelt növény volt. Az állatok etetése mellett hántolva tejben főzve a béles töltelékként készítették. Kedvelt volt a köles lepény, és a karimás kása.