Hajdúböszörményi Bocskai téri Református templom

Az 1880-82 között történő átépítése során nyerte el mai, romantikus stílusú formáját. A Hajdúkerület mérnöke, Feszl Frigyest kérte fel a munkák elvégzésére. A 19. század neves építészét csak betegsége akadályozta meg abban, hogy nem vállalta a feladatot, de tanítványa Czigler Győző tervei alapján Koczka Géza kalocsai építész így is maradandót alkotott.  A templom romantikus stílusú átépítése során támpillérek, ornamentikák, félköríves záródású ablakok, kiugró lépcsőtornyok csúcsos hegyes torony került kialakításra. Ennél a már katedrálisszerű épületnél jól nyomon követhető az a szándék, melyet Feszl Frigyes a kor kiváló építésze fogalmazott meg. „Magyar földön magyaros ízű legyen az építészet is.” A bővítéséhez a már említett Czigler tervei alapján, amikor a gömb is felkerült a tetejére. Ilyen formában állt egészen 1880-ig, ekkor megnagyobbították, a toronyra kakas került, benne az 1880-ig forgalomban lévő pénzek találhatók, melyeket a felhúzása előtt, a közszemlére kitett kakasba dobáltak a város lakosai. Magassága 160 cm. A bővítéskor a templom falait magasabbra építették csak úgy, mint a tornyot is, amely 52 méter.  Kelet felől 4 méterrel meghosszabbították a templomot.

A templom belsejében teljes összhangot láthatunk a külső megjelenéssel, igaz itt a művészi megvalósítás fában ölt testet. A felső mennyezet arányosan tagolt, a keleti oldalon lévő karzat, illetve szószék, a stallumus papszék dicséri alkotóikat. A szószék fölött látható a hajdúk címere, melyen égszínkék alapon tojásdad pajzson, nyakát fejére tekerő sárkánykígyó látható, hasán vörös kereszttel. A pajzs belsejében páncélozott, ezüstszínű jobb kar, amely magyar típusú szablyát tart, felette elsülni látszó pisztoly, heraldikailag jobb oldalon lobogó, füsttel vegyített láng, balra pedig emberarcú nap látható. A pajzs fölött vitézi nyílt sisak, felette rangjelző korona, amelyből derékból növekvően ábrázolt hajdúvitéz emelkedik ki, jobb kezében szablyát, balban tőrt tartva, fején babérkoszorúval. A templom egyik büszkesége az országosan is egyedülálló bástyatetőzetű orgona, amelyet először Országh Sándor épített 1882-ben a hosszú karzatra, de itt nem volt megfelelő, ezért 1894-ben a nyugati karzatra építette át Angster József. Az orgona az ország negyedik legnagyobb Angster-típusú hangszere, mely 3 manuálos, 47 regiszteres. A templomban három harang lakik.

1. nagyharang: készítette Szlezák László 1938-ban, Budapesten.

súlya: 1367 kg. 

Felirata: „a háborúba 1917-ben elvitt, annak pótlására 1922-ben készített, azonban 1938-ban megrepedt harang helyett készítette a hajdúböszörményi református egyház közönsége 1938.” „szent, szent, szent a seregeknek ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével”. Ézsiás 6.r.3.v.

"újraöntötte Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten."

2. középső harang: készítette: Littman Béla és Pozdech József.

súlya: 800 kg.

Felirata: „öntetett Hajdúböszörmény város közönsége és a hajdú birtokosság költségén, az 1673. évben öntött és az 1786. évben újraöntött kis harang helyett, az úr nevének dicsőítésére és a h. böször. ref. egyház javára. MDCCC LX IV.„ „ezen harang öntését és új modori felszerelését eszközölték: Littman Béla és Pozdech József Pesten”

3. kisharang: készítette: Ecclesia harangművek Rvt., 1922, Budapest.

súlya: 389 kg

Felirata: „a világháborúba vitt harangok helyett Isten dicsőségére öntette a hajdúböszörményi reform. egyház közönsége 1922. „