Kálvin téri református parókia

Az 1782-es térkép szerint akkor ezen a helyen kert volt, de épület nem. Kaszárnya azonban már akkor is volt éspedig a mai szociális 'otthon helyén a Dorogi út végén. (A Dorogi utat régen Kaszárnya köznek hívták az ott lévő kaszárnyáról.) Az 1796-os összeírás 305-ös helyrajzi számmal „Divert. Kaszármá"-ról ír, mert a kaszárnya régi neve kaszárma volt. Hogy a kaszárnyában német katonaság volt, azt igazolja az az 1811--es anyakönyvi bejegyzés, mely szerint „Cserte Sámuel 28 éves kolozsvári lakos legényt a német katonák ütötték agyon". A Dorogi út végén a kaszárnya közelében állott a népdalban gyilkosnak nevezett Kaszárnya nevű kocsma, ahol sokszor verekedtek, sőt gyilkoltak is a német katonák. A német katonasághoz tartozó tisztek számára épült a múlt század első felében a tiszti lak, melyet az 1842-es térkép már feltüntet a III. tizedben 230. hrsz. alatt a mai Kálvin tér 19. szám alatti telken, de még csak a mai lelkészi lak épületét. Ez a környék az 1800-as évek elején kezdett betelepülni. A Kálvin téri templom helyén még 1842-ben kocsma állott a ,,hires"Külső csárda. Az iroda épülete eredetileg tölténygyárnak készült. H. Fekete Péter a következőket állapította meg: ,,1849. január közepén megérkezett a város közönségéhez Boronkay Albert kormánybiztos értesítése, melyben közli, hogy a felső magyarországi táborparancsnokság Böszörményt egy tölténygyár helyéül jelölte ki. Sillye Gábor kormánybiztos a tölténygyár céljaira a városi nagy vendégfogadót foglalta le és felhívta a várost, hogy közölje az épület havi bérét, mert az álladalom senki kárát nem kívánja. A városi közgyűlés készséggel áll rendelkezésre a tölténygyár felállítása tekintetében, annak elhelyezésére azonban a vendégfogadót nem tartja alkalmasnak, mert a puskapor miatt veszélyben lenne a levéltár, a templom és a torony is, hanem a tiszti udvart ajánlja fel tölténygyár elhelyezésére."'' (A vendégfogadó mai városháza helyén volt.) Erre a célra épült a mai lelkészi iroda 80 cm vastag falakkal. Az épület boltíves volt, de átalakították, a szobák falából belül 20 cm-t lefaragtak 1 m magasságig és csak ettől lefelé maradtak meg a régi vastag falak párkányt képezve (16., 17. képek). A tölténygyár felépült, de a tölténygyártásból aligha lett valami az idő rövidsége miatt. Sillye Gábor egy állandó kórház létesítését is tervbe vette a Bocskai csapatbeli honvédek számára. „A város úgy határoz, hogy a tiszti udvarban levő őrháznak a déli végét alakítja át kórházzá, míg az északi vége megmarad továbbra is őrháznak". Ezek szerint 1849-ben már megvolt az őrháznak nevezett harmadik épület az utca közelében, melyet azóta már elbontottak. Budavár bevétele után a városban katonai térparancsnokság létesült, melynek élére Kálmán Györgyöt nevezték ki. Helyiséget a város a tiszti udvarban adott neki. Az egykorú iratok még 1867-ben is beszélnek németudvarról, de 1882-ben zsandárlaktanya volt. 1898-ig csendőrök laktak itt és mikor felépült a Kálvin téri templom, a ref. egyház elcserélte a Lévay Márton u. 7. szám alatti Ercsey-házat, illetve Ercsey-iskolát a csendőrlaktanyával. Ekkor költözött a csendőrség az Ercsey közre (ma Lévay Márton utca) és ekkor lett a németudvarból új templomi parókia.
A mostani lelkészlak már nem teljesen azonos a volt tisztilakkal, le is bontottak belőle, többször át is alakították, a boltíves mennyezet csak a helyiségek kisebb részében és a verandán maradt meg (18., 19. képek). A Külső csárda helyén templom áll, a németudvar, a katonatiszti lak, az őrház, a tölténygyár, a zsandárlaktanya helyén parókia.

Kövér Sándor Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. (szerk. Nyakas Miklós)