Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány életútja

      1847-ben Hajdúböszörménybe költözött, ahol 1848 júniusában országgyűlési képviselőnek választották. Nem sokkal azután a nemzeti kormány kormánybiztosnak nevezte ki a Hajdúkerület élére. Sillye Gábor nevéhez fűződik a Bocskai szabadcsapat, majd az 52. és 53. Bocskai gyalogzászlóalj és a 17. Bocskai huszárezred megszervezése. Ezen kívül két alkalommal népfelkelést is szervezett a Hajdúkerületben. 1849-ben a Hajdúkerület főkapitányává és a nemzetőrség főparancsnokává nevezték ki. Tevékenységét a szabadságharc végéig állhatatosan végezte.

      A világosi fegyverletételt követően elfogató parancsot adtak ki ellene, ezért bujdosni kényszerült az Érmelléken. 1850 márciusában Kólyon, Gönczy Pál házában tartóztatták le. Debrecenben, Nagyváradon, majd Pesten raboskodott. Júniusban kötél általi halálra ítélték, amelyet tízévi várfogságra változtattak. Ebből hét évet töltött le Olmützben és Josephstadtban töltött ki. A fogságban megtanult angolul, franciául, olaszul és németül is.

      A fogságból 1856. december 8-án kiszabadulva, az Országos Gazdasági Egyesületnél, mint a Gazdasági Lapok segédszerkesztője dolgozott. 1857-ben a Gazdasági Egylet újra szervezéskor másodtitkárrá választották.  Tevékenyen vett részt a mezei gazdasági könyvek, különösen az angol haszonbérletről írt munka szerkesztésében.

      1861-ben a hat hajdúvárosban hajdúkerületi főkapitánynak választották. Főkapitányi tisztségét 1876-ig a kerület megszűnéséig viselte. Az 1867-es koronázáson Sillye Gábor vezette Budára a Hajdúkerület küldöttségét. 1876-ban Debrecen város főispánjává nevezték ki, amit csupán 1876 augusztusáig töltött be. Ezután még egyszer a Mérsékelt Párt képviselőjeként rövid ideig vállalt közéleti szerepet, majd teljesen visszavonult a magánéletbe.

      Mint főkapitány sokat tett szülővárosa és az egész Hajdúkerület fejlődéséért. Böszörményben Birtokossági Takarékpénztárat létesített, iskolát építtetett, megkezdte a tagosítást és szerepet vállalt a cserépgyár létrejöttében. Sillye Gábor főkapitánysága idején kezdődött el a városhoz tartozó földterületek tagosítása, ami elősegítette a tanyavilág kialakulását. A helyi református egyház gondnoka és az Alsó-Szabolcs Hajdúvidéki Református Egyházmegye segédgondnoka is volt.

      Pályafutása során számos publikációja jelent meg, néhány történeti munka mellet főleg jogi témájú tanulmányokat írt.

      Ars poeticája: „Miután meg vagyunk győződve, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való, s azért nekünk oda kell törekednünk, hogy a hajdú nép gyermekei egy jól rendezett iskolában jó hazafiakká s hasznos, értelmes polgárokká neveltessenek”

Sillye Gábor Hajdúböszörmény történetének egy legkiemelkedőbb személyisége, aki a szabadságharc idején és békeidőben is sokat tett a haza, a Hajdúkerület és a város védelme és fejlődése érdekében.

A Hajdúkerület erőn felül vett részt az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcban, melyben Sillye Gábornak kiemelkedő szerepe volt. Kezdetben szervezte a Bocskai szabadcsapatot, majd a reguláris alakulatokat, az 52 és 53 számú gyalogzászlóaljat és a 17. számú Bocskai huszárezredet. Ugyanakkor jelentős szerepet, vállat a hadtestek felszerelésében és utánpótlásaik szervezésében is. Sillye Gábor levéltárban fellelhető levelezései bizonyítják a szabadságharc idején tanúsított aktív kormánybiztosi tevékenységét.

A hajdúkerületben két népfölkelést is elrendeltek. Ezek szervező munkájában is tevékenyen részt vállalt Sillye Gábor. Annál is inkább, mivel a népfölkelés sikere érdekében kapott Kossuthtól teljhatalmat 1849. január 16-án: „felruházom Önt parancsoló hatalommal mindent tenni, mit a hajdúkerületben a haza védelmére tenni kell s lehet”.[1] Sillye elszántsága igazán a második népfölkelés szervezésekor mutatkozott meg. A Szemere-kormány megszüntette kormánybiztosi tisztségét, így egyszerű országgyűlési képviselőként is lankadatlan lelkesedéssel intézte az ügyeket.

  Sillye Gábor, úgy is, mint a Hajdúkerület főkapitánya jelentős szerepet játszott Hajdúböszörmény gazdasági, pénzügyi és kulturális életének fellendítésében, nevezetesen a helyi takarékpénztár, a cserépgyár létrejöttében, illetve a modern böszörményi gimnázium megteremtésében. Mindezek nélkül a polgári kor Hajdúböszörménye elképzelhetetlen, létrehozásuk egy egész történelmi korszakon keresztül nyomot hagyott a város arculaton. Sillye Gábor tevékenységének legmonumentálisabb emléke a Hajdúböszörmény főterén ma is álló gimnázium épülete.

Sillye Gábor közéleti tevékenységét Hajdúböszörmény város emlékezete őrzi, lakóháza falán emléktábla található, róla művelődési házat és utcát neveztek el.