Litkey György festőművész, grafikus pályája

Az alkotó Király Jenő festőművész tanítványa volt. 1926-1931 évek alatt a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, művészdiplomát és rajztanári oklevelet szerzett Rudnay Gyula tanítványaként. 1931 és 1933 között a Borsod-Miskolci Múzeum számára néprajzi gyűjtéssel foglalkozott. 1933-ban feleségül veszi Brucker Gizellát, akivel hat gyermeket nevelnek fel. 1933-1936 években Budapesten él művészi munkájából. A Magyar Képírók társaságának egyik vezető művésze. Közös kiállításaikon vett részt, folyóiratukat és a "népi írók" könyveit illusztrálta. 1936 és 1962 között művészi munkája mellett rajztanárként dolgozott Kapuváron, Ócsán és Budapesten. 1948-49-ben a Toldy Gimnázium igazgatója. 1953-ban részt vesz a Pedagógus Képzőművészeti Stúdió megalakításában, a Stúdió alapító tagja, 1955-től vezetőségi tag. 1959-től haláláig a Stúdió művészeti vezetője. 1963-ban, nyugdíjba menetelekor képzőművészeti nevelő munkásságát kitüntetéssel ismerték el. 1966-,1967-,1969-,1971-ben az év nagy részét Belgiumban töltötte, festett és több sikeres kiállítást rendezett. Képei belga, francia, olasz, svájci, holland, német magángyűjteményekbe kerültek. 1970-71-ben az Egyesült Államokban élt, ott festett, tanított, kiállított. Festményei múzeumi-, egyetemi- és magángyűjteményekben vannak. 1971-ben az Egyesült Államokból visszatérve újból Belgiumban alkotott. Olajképeket és akvarelleket festett, montázsokat készített, számos klasszikus szépirodalmi művet illusztrált. Művészi pályája első szakaszában a Palócföld, a Balaton, az Alföld hagyományos népi életének spontán közvetlenségű, gazdag koloratúrájú ábrázolója, expresszionizmushoz közelítő, széles, lendületes ecsetvonásai Vaszary János műveit idézik (Kapuvári menyecske, 1941). Az 1960-as évek külföldi útjai hatására műveit a modern művészet törekvések befolyásolták (Csellózó, 1966), művészi eszköztára megváltozott, enteriőrjei, táj- és városképei, jelenetei a természeti motívumokat megőrizve redukált, stilizált jelegyüttesekké formálódtak (Nagy keverőüst, 1976). Szürrealisztikus, játékos vonalvezetésű, színekből építkező képei síkba kiterített tájkompozíciók (Bakony, 1973), különös alkotásait gondos szerkesztés, finom irónia jellemzik (Füredi móló). Korai alkotásain még a falusi élet örömei, drámái a természet szépsé-

gei fogalmazódnak meg. Olajképeit Vaszary János modorában festette. A 60-as évektől végig járta az izmusokat, kollázstechnikával is dolgozott. Festményei itthon és külföldön egyaránt nagy sikert arattak. Litkey György a magyar festészet egyik jelentős alakjává tudott válni.  Alkotásai múzeumi, egyetemi és magángyűjteményekben egyaránt megtalálhatók. Utódai, akik egyben a hagyatékának kezelői is, 2011-ben állandó letétbe helyezték el Hajdúböszörményben három képét – köztük A modern mezőgazdaság című pannóját is, amely a Hajdúböszörményi Városháza folyosóján látható. 1973-ban a Székely Bertalan-emlékéremmel tüntették ki. 1975. január 14-én halt meg Budapesten.

5. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Litkey György művészeti tevékenysége igen nagy hatással volt a magyar képzőművészet 1960-as évekbeli megújulására. Pályája a hazáját szerető és szolgáló ember képét tárja elénk. Személye példa az utókor számára és méltó a helyi értéktárba történő felvételre.

Irodalom:

• Magyar életrajzi lexikonIV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994.
• Móricz Virág:Litkey György (Kelet Népe, 1940. május 18.)
• Litkey György honlapja
• Litkey György: Festőművészetünk nemzeti vonásai (Magyar Élet, 1939/4)Veszprém megyei életrajzi lexikon
• Litkey György a PORT.hu-n
• https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/l-76823/litkey-gyorgy-76A3B/