Hajdúböszörmény településszerkezete

Hajdúböszörmény egyike azon európai városoknak, melynek egyik legféltettebb kincse maga a település körkörös településszerkezete.

A körgyűrűs sugaras irány klasszikus példája az ólaskertes, két beltelkes településnek. Ebben a szerkezetben, térben elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak. A város és általában az ilyen típusú települések jól felismerhetően három részre tagolódtak. A város mértani középpontjában álló erődített templomot a sűrűn beépített belső városmag vette körül, amelyet ugyancsak körkörösen a gazdasági kertek öveztek. A belső városmagban álló lakóházak mindegyikéhez egy-egy kert tartozott, amely a gazdasági tevékenység végzésének a színtere is volt. Itt tartották a nagy jószágokat és a gazdasági terményeket, s itt volt az ezzel kapcsolatos munkavégzés színtere is. E településszerkezet alapjait az ide települő hajdúvitézek megörökölték (1609.), de azon - elsősorban védelmi szempontok miatt célszerű változtatásokat hajtottak végre. A belső városmagot árokkal és palánkkal megerősítették, amelynek karbantartására különös gondot fordítottak. A városból kivezető utak végén lévő négy kaput ugyancsak megerősítették. A hajdúgazdaság a belső telek, a kert és a határbeli
tartozékok hármasságán alapult, amely hármasságon belül a belső telek birtoklásának jogilag is különös jelentősége volt. 

A XVIII. században, párhuzamosan a Hajdúság katonai szerepének megszűnésével és az ország török uralom alóli felszabadulásával, a településszerkezet is módosult. Az árok mentén a belváros és a kertség közötti övezetben, az árok felszámolásával párhuzamosan jött létre az "árokalja" a maga szűk telkeivel és zsúfolt beépítésével. Az egykori árok vonalvezetését a mai "kiskörút" jelzi. A kertségi övezet is lassú benépesülésnek indult. A népesség növekedésével párhuzamosan egy-egy kerten lassanként több lakóház is épült, amelynek építészeti feltárását, megközelíthetőségét a zsákutca egy sajátos formája, az úgynevezett "zug" tette lehetővé. Ezek egy része utcává fejlődött, más része viszont ma is a településszerkezet egykori változásának megkövült tanúja. A kertek gazdasági szerepét a XIX. században fokozatosan a határbeli tanyák vették át, amelyek ily módon szervesen illeszkedtek városunk településszerkezetéhez. A tanyaépületek többsége egy városbeli ház tartozéka volt.

 

A várost átszelő négy út találkozásánál jött létre az egykori piac, ma Bocskai tér, mely Közép-Kelet-Európa egyik legegységesebb főtere, ahol több meghatározó épület is található. 

Legfrissebb hírek

„Régi új magyar építőművészet” folyóiratban Hajdúböszörmény

Április 17. 16:18

Betegelégedettségi vizsgálat: A Hajdúböszörmény ESZ-V Nonprofit Kft. betegei elégedettek az ellátással

Április 17. 08:23

Galériáinkból

Tavaszi fesztivál

Programajánló

Őrültek, haza!

Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház

Május 22. 19:00

Illúzió Mesterei Hajdúböszörmény

Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház

Május 31. 16:00

Látnivalók

Magyar szürke bika szobor

Vásár tér

Hajdúböszörményi Tájházak

Hajdúböszörmény