Hajdúböszörmény címere

„A honfoglaláskori eredetű, de írásos forrásainkban csak 1325-ben felbukkanó, 1410-benmármezővárosi jogokkal rendelkező település annak ellenére lett a Hajdúkerület központja, hogy nem szerepel Bocskai „nagyhajdú" adománylevelében. Ide ugyanis Bocskai hajdúvitézei a Báthory Gáborral történt egyezmény után, 1609-ben telepedtek le, miután az eredetileg neki juttatott Kálló városát elcserélték Böszörménnyel. A város mint a legnagyobb hajdútelepülés gyakorlatilag átvette a korponai kiváltságlevél címerképét azzal a különbséggel, hogy a két pajzstartó alakot Sámsont és Herkulest - elhagyta.
Legkorábbi címerképe - más települések esetében sem szokatlan módon - pecsétnyomón maradt ránk, noha a lenyomatokról ismert legkorábbi, 17. századi pecsétnyomója nem maradt ránk. A 18. századi pecsétnyomójának körirata a következő: SIGIL: PRIV: HAID: OPPIDI: BÖSZÖRMÉNY. Azaz a kiváltságolt hajdúváros Böszörmény pecsétje. Címerképe gyakorlatilag azonos — a fent leírt módon — a hajdúk közös címerével. Leírása és értelmezése a következő. Égszínkék alapú, tojásdad pajzson nyakát fejére tekerő sárkánykígyó látható, hasán vörös kereszttel. Ez a motívum - az adománylevél szavai szerint - Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory-címer motívumára vezethető vissza. A pajzs belsejében páncélozott, ezüst színű jobb kar látható, amely magyar típusú szablyát tart. Felette elsülni látszó pisztoly, heraldikailag jobb oldalon lobogó, füsttel vegyített láng, balra pedig emberarcú nap látható, amely az oklevél szavai szerint éppen felkelni látszik. A pajzs fölött vitézi nyílt sisak, felette rangjelző nemesi korona, amelyből derékból növekvően ábrázolt hajdúvitéz emelkedik ki, jobb kezében szablyát, bal kezében tőrt tartva, fején babérkoszorúval. Az adománylevél világosan megmagyarázza e jelképek értelmét, amely világos utalás Bocskai és a hajdúk első közösen vívott győztes ütközetére, az álmosdi csatára (1604. okt. 15.), amely meghatározó módon befolyásolta a szabadságharc további kimenetelét. A katonai erények hangsúlyozása mellett a lobogó láng és a nap a hajnalban véget érő ütközetre utal, amelyet Bocskai katonái a hajdúles mesteri alkalmazásával és a német tábor felgyújtásával fejeztek be.
A címert a város egészen 1944-ig hivatalosan is használta pecsétnyomóin,
s bár az 1970-es években azt felelőtlen módon megváltoztatták, újabban hivatalosan is visszaállították jogaiba. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található.”