Böszörményi mágnás pite

A termék legfontosabb, a hasonló jellegű termékektől megkülönböztető, különleges, egyedi jellemzői, eltérő tulajdonságai:

A Böszörményi mágnás pite sütemény igazi békebeli tésztaféle, mely jellegzetesen zsírral, tejfellel, sütőporral készül, így megőrzi az omlósságot, a helyi ízvilágot. A böszörményi háziasszonyok általában nem követték a margarin, illetve a vaj, mint zsiradék használatot, és maradtak a sertészsír mellett. A megsodort és a tészta felületére helyezett rácsokat - más településtől eltérően - nem kenték tojással, így a megsült tészta illata, íze közvetlenül érezhető volt. 

A termék előállításának főbb lépései:

1.     Tészta elkészítése: A lisztet, a zsírt, sütőport, tojást, tejfölt, pici sót összegyúrjuk.

2.     A tészta 2/3- át kinyújtjuk, egy tepsibe rakjuk.

3.     Töltelék elkészítése: a tojások sárgáját a cukorral jól elkeverjük, a darált diót és a felvert tojás-fehérjét hozzákeverjük.

4.     A tepsibe lévő tészta tetejét házi baracklekvárral megkenjük, majd rásimítjuk a tölteléket.

5.      A megmaradt tésztával berácsozzuk a tészta tetejét.

6.     180 fokos sütőben készre sütjük. 

A termék története, múltbéli és mai felhasználásának módjai:

A pite története több évezredes utazásra és sok-sok kulináris, valamint társadalomtörténeti kalandra hívogat. Már Kr. e. 9500 tájáról maradtak nyomai annak, hogy őseink megfelelő szerszámok birtokában gabonaőrleményből tésztát készítettek, amely a mai értelemben ismert piték, lepények ősét jelentette.

Az édes piték megjelenése komoly újdonságot jelentett a konyhában. A cukornádból nyert cukor olyan luxuscikknek számított a kora újkori kontinensen, amelyhez csak az arisztokraták jutottak hozzá, a szegények konyhájának asztalaira édes piték évszázadokig nem kerültek. Mézzel ugyan sok mindent édesítettek, de az édes töltetlékkel készült piték, tészták és egyáltalán a desszertek megjelenésében, valamint elterjedésében a fordulatot egy német kémikus találmánya jelentette. Andreas Sigismund Marggraf egy berlini laboratóriumban a 18. század közepén kikísérletezte, miként lehetséges a takarmányrépából cukrot előállítani – ezzel kezdetét vette nem csupán az európai cukorgyártás, de mind szélesebb néprétegek számára váltak elérhetővé az édes finomságok, és megkezdődött az édes piték számtalan formában tálalt valóságos diadalútja. Nagyjából ekkortól különböztették meg a pitéket a szerint, hogy édes vagy sós fogást rejt.  Eleinte csak a sósakat díszítették ráccsal, különféle tésztából kivágott mintázattal.

Magyarországon elsősorban azok a piték ismertek, melyeknél két omlós réteg közzé helyezik az édes tölteléket.    A felsőréteg többnyire az ugyanabból a tésztából készült rács.

Az pedig valóban egyéni ízlés kérdése, hogy a tészta hozzávalói között a liszt, a cukor és a zsiradék mellett ki milyen arányban használ lazítószereket, és milyen vékony vagy vastag legyen a tészta. Zilahy Ágnes a Valódi Magyar Szakácskönyv 1892–ben megjelent könyvében szintén említi a pite készítését. Malatinszky Fanny szakácskönyvében az almás pitéről és a mákos pitéről olvashatunk.

Dr. Ecsedi István: A Debreceni és Tiszántúli, magyar ember táplálkozása című munkájában olvashatunk leírást a kemencében sült hagyományos hajdúsági pitéről.

A sült tészták fejezetben említi a pite készítését. Mint ősi, hagyományos süteményt. Különleges felhasználásukra nincs utalás így bármikor megsüthették, de paraszti kultúrában süteményeket családi eseményekre vagy hétvégére készítették.  

Cey- Bert Róbert Gyula: A Magyar Konyha Ízei (2002) című munkájában az édes tészták között említi a gyümölcsökkel, lekvárral töltött pitéket melyet a hagyományos magyar konyha értékeiként jelöli.

Két hajdúböszörményi családi receptfüzetben találtunk leírást a Böszörményi mágnás pite készítéséről. Lévai Istvánné - idős sütőasszony- az egyesület programjain időről időre részt vesz, aki megerősítette, hogy a mágnás pitét családjukban a családi összejövetelekre vagy hétvégére sütötték. Hétközben az egész család a paraszt gazdaságukban tevékenykedett munka után inkább tartalmas ételeket fogyasztottak.

Családi receptfüzetét fel is ajánlotta a recept megtekintésére.

A Mágnás pite 2023. december 7.-én elnyerte a Agrárminisztérium díszoklevélbe foglalt Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegyet.

2. A termék (termékeink) népszerűsítése

A Civilek a Lakóhelyért Egyesület sütőasszonyaival, a 2004-es megalakulástól kezdve folyamatosan gyűjtjük a hagyományos paraszti sütemények receptjeit, melyek felhasználásával tájjellegű, ízletes, adalékmentes sütemény készíthető. Ezekből a süteményekből sütési bemutatókat, kóstoltatást tartunk a városban érkező vendégeknek, helyi és környékbeli háziasszonyoknak, óvodásoknak, iskolásoknak. Gyakrabban mutatunk be HÍR védjegyes tésztaféléket is, mely védjegyek száma mára elérte a 20 darabot. Évente átlagosan 40-50 sütési bemutatót tartunk.

Sütési bemutatóinkra nem csak Hajdúböszörményben, hanem Budapesten és más környékbeli településen is sorkerült. Programunkkal megjelentünk Debrecenben, Hajdúnánáson, Hajdúszováton, Balmazújvároson, a Debrecen melletti Bocskaikertben. Határon túl Nagyváradon, valamint lengyelországi Krasnikban. Nagy sikerünk volt több általános iskolában a Sütő-suli programmal, nyáron a Csodaszarvas programmal és az Erzsébet tábor keretében.

Sütési bemutatóinkat nagy érdeklődés kísérte Balmazújvároson a Motoros találkozón, a hajdúböszörményi pedagógus napon, a köztisztségviselők napján, a Városi disznótoron, valamint a hajdúböszörményi Győrössy kerti közösségi napon.  Több alkalommal meghívást kaptunk Budapestre a Pékek, Cukrászok Nemzetközi Találkozójára, ahol HÍR védjegyes süteményekből tartottunk nagysikerű sütési bemutatót. 

Egyesületünk a HÍR védjegyes termékeit, valamint a hagyományos böszörményi süteményeket nagy elkötelezettséggel népszerűsíti.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Agrárminisztériumtól két alkalommal elnyertük a Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért elismerő oklevelet, legutóbb még egy emlékplakettet is. Elismerő oklevelet kaptunk az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságától, a Hajdú – Bihar Megyei Önkormányzattól, valamint a Hajdúböszörményi Önkormányzattól. Az Agrárminiszter a 2023. évi Termelő Közösségek Napja alkalmából „Miniszteri elismerő oklevelet” adományozott egyesületünk elnöke részére.

Egyesületünk a hagyományos recept gyűjteményének felhasználásával két kötetben, több kiadást megélt receptkönyvet adott ki: Böszörményi nagymamák süteményei, ételei címmel.