A város azon a régi útvonalon fekszik, mely Sziléziától és a Szent Keresztség hegységtől Vladimirba és Kijevbe vezetett. A 14. század második felében Gorajskhoz tartozott. 1377-ben Magyar Lajos király megerősítette tulajdonát (birtokát), és a városnak német jogokat adott a lengyel helyett. 1403-ban Szent Pál plébániatemplom volt itt. 1410 előtt, mint Goraj Anna hozománya, a város a Tęczyńskiek kezébe került. Azok felvirágoztatták a várost. 1558 óta a város tulajdonosai Olelkowicze-Słuccy hercegek, majd később a Radziwilliek. 1604-ben a várost megveszi a nagykoronás hetman, Jan Zamoyski, hozzácsatolja a Zamojski birtokhoz, amiből majd csak 1866-ban válik ki. A várost többször pusztította tűzvész, amiből a legnagyobbat a svédek gyújtották 1657-ben. 1813-ban a városháza háromnegyede leégett. A 14. századtól a várost bástyák vették körül. A helyükre 1465 körül Jan Tęczyński kezdeményezésére tégla és kő védőfalakat állítottak két kapuval: Lubelska és Sandomierska. Ezeket a 19. század második felében lebontották. További ellenállási pont volt a templom, körbevéve magas fallal és a vár. A vár már a 14. században állt a várostól északnyugatra a hegyen, vizesárokkal körülvéve. Ez egy négyoldalú épület, fából és kőből. Az udvarán állt a Lateráni Szűzanya kápolna. 1657-ben a svédek teljesen lerombolták. Maradványait a 18. század első felében lebontották. 1878-ban Kraśnik részt vesz a januári felkelésben és elveszíti városi jogát. 1914-15-ben a város környékén nehéz osztrák - orosz harcok dúltak. Az orosz front beszerzésének javítása érdekében Lublin-Rozwadów vasútvonalat építettek, melyet 1914. december 31-én adtak át. Kraśnik függetlenségének visszanyerése után újból visszakapta a városi rangot. Az 1937-38-as években a körzeti ipari centrum megnyitásának keretein belül a várostól északra a Budzyń erdőben fegyverkezési gyár épült. Eredetileg tüzérségi lőszereket gyártottak volna, de aztán csak gyújtószerkezeteket készítettek itt. Miután átvették a németek, alkatrészeket gyártottak a Heinkel repülőgéphez. 1942-ben megnyílt a Budzyń-i koncentrációs tábor, amelyben 8 ezer ember tűnt el. 1975-ben Kraśnik Lubelski városa, a közeli Kraśnik Gyárterület, valamint a közöttük lévő falvak - Piaski és Budzyń - egy várossá egyesültek: Kraśnik.
Kraśnik neve Nagy Lajos magyar királlyal összekapcsolódott. Krasnik Lublin közelében, festői szépségű területen fekszik. Városi jogokat 1377-ben kapott, így több mint 620 éves városi hagyományokkal rendelkezik. A települést a régi Krakkó-Vilnius útvonalon, a Wyznica folyó (a Visztula mellékfolyója) partján alapították meg. Krasnik a lublini régió déli részének legrégebbi városa. Lengyelország keleti részének fontos közlekedési csomópontja, innen hét irányba lehet továbbhaladni: Lublin, Rzeszow, Kielce, Sulow, Opole Lubelskie, Jozefow, és Trzydnik felé.
A városon halad át a Lublin-Rozwadow vasútvonal. Krasnik területe 2539 km2, lakóinak száma 38500 fő.