Káposztás pogácsa

Bélzetében a káposzta egyenletesen elosztva található. Íz világa kellemesen káposzta íz, kissé borsos illatú és sós ízű.

Böszörményi káposztás pogácsa tésztája: búzaliszt, tejföl, sertészsír, só, margarin, kristálycukor, élesztő, tojás, káposzta, őrölt bors összedolgozásával készül.

Apró édes káposztát és zsírt tartalmazó, élesztővel lazított, hajtogatott, leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített, hagyományos kerek pogácsa, amely a táplálkozásból került közfogyasztásba.

A 15. századból fennmaradt Besztercei Szójegyzékből tudjuk, hogy a hamuba sült pogácsa nem más, mint a parázson sült lepénykenyér. Ennek ismeretében már nem meglepő számunkra, hogy a szegény legénynek miért volt elegendő egyetlen pogácsa a hosszú útra. Változatos összetételben, a parasztkonyha leggyakoribb hétköznapi sült tésztája. A pogány időkben a pogácsákat magvakkal, gyógynövényekkel ízesítették, ma már vannak sós pogácsák, melyekbe burgonyát, túrót vagy tepertőt.

A Hajdúböszörménybe a pogácsa többféle változatát készítették, készítik a mai napig. Fellelhető a legegyszerűbb pogácsa, melynek tésztájába kevés zsiradékot, aludttejet gyúrtak. Kedvelt a töpörtyűs, a krumplis, káposztás pogácsa, melyet a 19. századtól kezdve sütöttek a parasztháztartásokban.  Előfordultak túrós, gyümölcsös és édes krém töltelékű pogácsa változatok.

A korábbi évszázadokban, a Hajdúságban a káposzta az egyik legfontosabb népélelmezési cikk volt, mely a háziasszonyok leleményességének köszönhetően, ezt is felhasználták a pogácsa alaptésztájának ízesítésére.

A pogácsa az egyik legrégebbi nemzeti ételünk, már a honfoglalást megelőzően is fogyasztották az apró, kör alakú sós süteményt.