Gépjárműadó

Az ügy rövid leírása

 

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

 

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) hatálya nem terjed ki: a magyar hatóságirendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, alassú járműre és alassú jármű pótkocsijára, anégykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti “méhesházas” gépjárműre, amunkagépre, aCD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

 

Az adó alanya főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel.

 

Az adóalany halálát követő év 1. napjától azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki a haláleset napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányában pedig akit az adóalany halálát követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

 

Év közben új, vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

 

„E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

 

Illetékes hatóság : Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.

 

Az adó alapja:

 

a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetettteljesítménye, kilowattban kifejezve.

 

autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.

 

a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

 

Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

 

Az adó mértéke:

 

1. Személygépkocsik esetében, ha az adó alapja a teljesítmény, a gépjármű

 

gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

 

gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

 

gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

 

gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,

 

gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt

 

2. Súly alapján az adó alapja minden megkezdett 100 kilogrammja után:

 

a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft,

 

az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.

 

3. Tételes adók:

 

az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,

 

a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.

 

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja.

 

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

 

Adókedvezmény:

A gépjárműadóról szóló törvény 8. §. alapján

 

20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti “5”, “6”, “7” vagy “8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;

 

30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább “9”, “10”, “11”, “12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

 

Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az adókedvezmény mértéke:

 

30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után az adóévre a Gjt. 8.§ (1.) és (2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a

 

60 járat felett a Gjt. 8.§ (1.) és (2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 20%-a.

 

Adómentesség (bevallási kötelezettség is fennáll) :

 

A Gjt. 5.§. alapján mentes a gépjárműadó alól:

 

a) a költségvetési szerv,

 

b) az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

 

c) az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

 

d) az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

 

e) a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

 

f) a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,

 

g) a környezetkímélő gépkocsi ,

 

h)

 

i)

 

j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

 

k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

 

Egyes esetekben feltételhez kötött személyes mentesség, más esetekben tárgyi mentesség léphet fel. Ilyen pl. a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség.

 

Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

 

Bejelentési kötelezettség: Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

 

a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),

 

az adófizetési kötelezettség szünetelését,

 

illetve azt is, hogy gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt.

 

A bevallás benyújtható papír alapon vagy elektronikusan.

 

Általános esetben nincs bevallási kötelezettség. Az adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg. Az adózás rendjéről szóló törvény 176.§ (1) bekezdése alapján a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV.törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében bevallásnak minősül.

 

Kötelező bevallást benyújtani az adómentesség igénybevétele, változása, szünetelése, megszűnése esetén.

 

–szüneteltetés miatt, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

 

–kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti – fuvarokmánnyal igazolt – kérelmét az adóév július 1.napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz a Gjt. 8.§ (4)-(7) bekezdése alapján.

 

Kapcsolódó dokumentumok

 

Bevallás

 

Kapcsolódó jogszabályok

 

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 176. §,

 

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,

 

102/2011. Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

 

Bevallás benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

 

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

 

Befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e .