A színesre festett virágos koporsók a 19. század közepétől kezdve országszerte ismertek voltak. Asztalosműhelyekben készültek a festőasztalosság...

A Fürdőkert Hajdúböszörmény Város legrégebben és megszakítások nélkül működő, szabadidős és kulturális intézménye. 1874-től napjainkig, a...

H Fekete Péter hatalmas munkabírásával, tettvágyával és hazafias elkötelezettségével, sokoldalú közéleti tevékenységével maradandót alkotott...

A Hajdú katona, mint a hajdúvitézség megtestesítője, mint a hat öreg hajdúvárost alapító kora újkori ka¬tonarétegnek emléket állító művészeti alkotás...

Az adománylevél világosan megmagyarázza e jelképek értelmét, amely világos utalás Bocskai és a hajdúk első közösen vívott győztes ütközetére, az...

A 19. századi jellegzetes hajdúböszörményi sírjelek, a csónak alakú fejfák. Protestáns temetőkben nyugvó elhunytak jelölésére szolgált a fából faragott,...

Hajdúböszörményben a szőlőtermelésnek az alföldi városokra jellemző formája, a kerti szőlőművelés alakult ki, mely a hagyományos paraszti gazdálkodás...

„Hajdúböszörményi kincs"- ként tartja számon a régészeti szakirodalom azt a késő bronzkori bronz lelet együttest, amely 1858-ban került elő...

A hajdúböszörményi szűrkészítő műhelyekben egyedülálló, más szűrtípussal nem egyező szűrtípust készítettek. Díszítményét a rátét és a hímzés...

A hajdúböszörményi csengőkészítő mesterek 19-20. században készített csengői megtalálhatók még napjainkban is a hortobágyi pásztoroknál, elsősorban...